a látható mögött
2025.11.23
itt nincsenek
homlokzatok,
nincs zaj,
ami elfedné
a szerkezetet,
csak a dombok,
a föld öreg csontjai,
ahogy tartják az eget
a fény hideg,
a hold egy vágás
a sötéten,
a csillagok szegek
egy végtelen falon
és az a másik,
idegen fény –
egy seb, egy folt,
egy másik világ
közömbös kézjegye
a folyó nem siet,
nem énekel –
tükröz,
egy folyékony,
sötét üveg –
a semmit mutatja,
a kövek között
ez az a csend,
amit a gyár zaja
mögött kerestem;
ez a táj
nem ígér semmit,
csak van
csak a valóság
tiszta súlya –
és mégis:
valami halvány fény
emlékezik
a kő mögött
((2025)
