árnyék-királyság
2025.10.31
délben a fény nem kérdez –
e tekintet
így hát
oda húzódom,
lassan hanyatlik
merőleges,
mint egy
végső ítélet
eltörli
a város sarkait,
csak beton
és forróság
marad
e tekintet
alatt
leplezetlen
vagyok:
apró állat
egy üres téren,
fal nélkül,
fa nélkül,
hazugság nélkül,
ami mögé
bújhatnék
így hát
magamba
fordulok
fordulok
az egyetlen
menedék
az árnyék,
amit testem vet –
sötét vonal
a földön
oda húzódom,
ott várok
lassan hanyatlik
a nap,
az árnyék,
ami semmi volt,
terjeszkedik –
ez az én királyságom,
ez a növekvő föld
(2025)
