egy darab kő
2025.11.05
egy egyszerű kő,
nem fényes márvány
egy darab kő,
amit a szél ver,
a nevem,
a két évszám,
semmi idézet,
semmi ígéret
körülötte a fű
közömbösen nő,
ugyanaz a zöld,
amit gyerekként
láttam
lépések tapossák,
anélkül,
hogy tudnák –
a természet,
az örök levéltáros
egyetlen könyvet
sem vezet rólunk
egy őszinte kő,
nem tettet semmit,
mint a borotvált fejem;
hagyja,
hogy a fény
megmutassa
a koponya formáját –
az utolsó
kinyilatkoztatás
talán valahol
a távolban
hallatszik egy út,
és én akkorra
már megérkeztem
ahhoz, amit
mindig kerestem:
a csendhez,
kommentárok nélkül
nem emlékmű lesz,
hanem egy tény,
a bizonyíték,
hogy súlyom volt
a földön
a kőben ott vagyok:
egyetlen dolog,
minden felesleges
szó nélkül
(2025)
