fényfolyó

2025.11.10
a tömeg parttalan fény,
a zaj lassú víz alatti moraj,
minden kirakat egy álom-ablak –
álmon kívüli életeket vetít

egyedül az üveg hideg leheletében,
egyedül a fények közti hézagban,
egyedül a lüktetésben

arcok a képernyők kék ragyogásában,
áttetsző testek,
fény-árnyék között,
mint elfeledett csillagképek

mozdulatlanul állok
a fényfolyóban,
a képmásom megtörik,
majd újra összeáll
az elhaladó tükrökön —
egy alak a sok közül,
az üres ragyogás 
sűrű anyagában


(2025)


Share
  Copyright © 2026 Molnár Csaba Bertalan
Minden  jog fenntartva.
Az oldalt a Webnode működteti Sütik
Készítsd el weboldaladat ingyen!