karó
2026.01.26
a támasz:
merevebb a csemeténél,
amelyet őriz,
holt fa szab irányt
az élő rostjainak —
vagy csak kétféle
merevség feszül
egymásnak
a rideg fényben
a levelek:
még tartják magukat,
de már csak
hártya és bordázat,
az erek, mint egy
elhagyott város
kiürült utcái
a nap nem melegít;
átvilágít,
kiszív,
csak a maradványt
hagyja láthatóvá
a cserép pereme
mesterséges horizont,
határ
kötött föld
és táguló fehér ég között
minden
erre a vékony szárra
támaszkodik
(2026)
