kőnek viszek fényt
2025.11.01
ma virágot visznek a halottaknak,
színt terítenek a kő csöndjére,
szirmokkal temetik a hiányt —
a vigasz szertartása az élőknek
a halottak nem ünnep –
ők a tény:
szék, mely nem húzódik ki többé,
csésze, melyhez nem nyúl senki,
szoba, amely tágasabb lett
nem suttogok imákat –
gyújtok egy lángot,
nem nekik;
magamnak
egy apró, meleg pont
a hideg világegyetemben,
jelzés, hogy az adósság
nem oldódott fel az időben
a halottak nem emlékek;
az emlék levegő
ők a csont,
a súly a mellkas alatt,
a csend, ahová visszahullunk,
néha, amikor a nap kifárad
2025. november 1.
