mélység
2025.10.30
én mély víz vagyok
csak jól úszóknak
bennem elsüllyedt imák,
mélyemben ősi,
felszínem csendes,
tőlem riadtan menekül,
ne ússz velem,
csak akkor jöjj,
sekély, homokos partokon
sohasem jártam
ők homokba rajzolt,
múló jelek,
üres kagylóhéjak között –
én kőbe vésett
ősi titok vagyok
bennem elsüllyedt imák,
rozsdás páncélok,
korall-fedte eskük,
régvolt parancsszavak
mélyemben ősi,
bölcs katedrálisok,
de felszínemre csontot
vet a gyász-patak
felszínem csendes,
tükröm rideg talán
de sodrásom
a gyávát mélybe rántja
tőlem riadtan menekül,
ki partot vizslat,
de kincset lel,
ki venni is mer
lélegzetet
ne ússz velem,
ha félsz a tiszta csendtől,
s a mélységtől,
mely minden ítélet vége
csak akkor jöjj,
ha igazgyöngyöt keres benned a gondolat –
mert bennem elsüllyedt világok álmodnak
mert bennem elsüllyedt világok álmodnak
(2024)
