szikár vers
2025.10.30
az emberek
zsúfolnak:
szavakat,
a sima bőr
verseim és én
és ebben
szavakat,
bútorokat,
meggyőződéseket,
rétegeket az űr fölé
én elveszek,
teret hagyok,
hogy a levegő
járjon
a sima bőr
a fejen:
nem hiány,
hanem fény,
amely eléri
a csontot
így írok;
körbeásom a szót,
míg magként
áll előtted,
ami kinő
belőle,
a tiéd
verseim és én
ugyanazt
a lélegzetet
vesszük –
magas, szikár
árnyék
a horizonton
és ebben
a hiányban
rejlik minden
(2024)
