szünet
2025.11.01
körülöttem
a szünet
túlmelegedett
láza
csörömpölő tálcák,
szétmálló mondatok,
életek szilánkjai,
melyek lepattannak rólam
a kantin zaja –
egyen-ruha,
izzadt levegő
egy vezeték
a fülekbe,
egy érintés
a képernyőn –
és a világ
elhallgat
a többiek
mozgása –
üveg mögötti
koreográfia
a zene nem dal,
hanem építmény,
egy szoba,
csak nekem
fénnyel vakolt
falai hangból vannak,
kimossák belőlem
a gyár zaját,
a fémes unalmat
nem érdekel
a beszéd,
a zaj,
a mozdulat
húsz percre
eloldódik a test,
és a fülbe
simuló ritmus
átkapcsol
egy másik
valóságba
ott
minden hang
levegő,
minden szünet
fény
és én szabadon
lélegzem
(2025)
